Egészségügyi javallatok:

Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéig is.

Nem allergiás asztma:

Többnyire felnőttkorban, gyakran influenza vagy más betegség után, annak szövődményeként kezdődik. Egyes eseteiben a beteg nagyon érzékeny lehet szalicilalapú gyógyszerekre és más nem szteorid gyulladásátló szerekre.

Légúti allergiák:

Allergia esetén az ember immunrendszere túlzottan reagál a külvilág ingereire.
Az allergiás rhinitis, avagy az allergia által keltett tünetek - orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, viszketés - esetén.
A szénanátha immunelégtelenség, melyet a különféle anyagokra adott allergiás reakció jellemez.

Allergiás asztma:

Veleszületett túlérzékenység esetén rendszerint már gyermekkorban kezdődik, és fennmaradhat felnőttkorban is.

Foglalkozási asztma:

A foglalkozási vagy más külső, főként kémiai hatások következtében kialakuló asztma nem csak allergiás, túlérzékeny embereknél alakulhat ki.

Hörghurut (bronchitis):

A klinikai képre a köhögés jellemző, amely kezdetben nem jár köpetürítéssel. A köhögést gyakran kíséri a szegycsont mögötti égő érzés. Az esetek több mint felét, a heveny brochitist, vírusok okozzák, a fennmaradó százalékban kialakulásukért a baktériumok felelősek.

Arcüreg és középfülgyulladás:

Az orrmelléküregek és a középfül kivezetőnyílásának a gyulladása vagy egyéb ok miatti elzáródása savógyülem kialakulásához vezet, ennek pedig gennyes arcüreggyulladás vagy középfülgyulladás lehet a következménye. A légtartalmú üregek szellőzését segíti minden olyan tényező, ami a kivezető nyílások szűkületét csökkenti, akár a nyálkahártya lelohasztása, akár a sűrű váladék feloldása, így a szájadék szabaddá tétele útján.

Krónikus hurutos orr-, torok és gégegyulladás:

Megfázáskor a nyirkos, hideg levegő, a hideg étel és ital gyengíti a nyálkahártya immunrendszerét. A sejtek közt lévő sejtközi tér kitágul, így a kórokozók könnyebben hatolhatnak be a nyálkahártyába. A száraz nyálkahártyán át is könnyebben hatolnak be a kórokozók. A gátolt orrlégzés, amelynek számtalan oka lehet (vírusfertőzés által okozott nátha, allergiás nátha, orrpolip stb.), fogékonnyá tesz vírus- és baktériumfertőzésre, amely torokgyulladást okoz.

Az egész testre kiterjedő lehűlés következtében a torok, a garat nyálkahártyájának az immunrendszere gyengül és így a vírusok és a baktériumok könnyen behatolnak a nyálkahártya belsejébe az akut torokgyulladás pedig hosszas fennállás esetén átmehet krónikus torokgyulladásba.

Krónikus hangszálgyulladás:

Elhúzódó krónikus gyulladás során tartós dohányzás esetén az egyik, vagy mindkét hangszalag nyálkahártyája alatt vizenyő képződik és a hangszalag szélén lebernyegszerű megvastagodás alakul ki. Latin nevén laryngitis chronica. Általában tartós ártalom következménye. Dohányzás, poros levegő, vegyszergőzök, tömény szeszes ital, csípős, fűszeres ételek egyaránt kiválthatják. Okozhatja a tüdő és az orrmelléküregek krónikus betegsége.

Krónikus és visszatérő arcüreggyulladás:

Életünk első éveinek leggyakoribb betegsége a nátha. Egyre gyakoribb panasz, hogy nem gyógyul meg egy héten belül, hanem elhúzódik, és a légutak teljes hosszában vagy a fülek felé haladva okoz szövődményeket. Ennek hátterében a helytelen táplálkozás és a környezetszennyeződés következtében kialakuló gyengült immunitás áll.

A gyulladás a szervezet válaszreakciója bármely külső vagy belső ok által kiváltott szövetkárosodásra. Feladata a károsító hatás megszüntetése és az eredeti állapot, illetve működés visszaállítása.

Krónikus tüdőgyulladás, hörgőgyulladás:

A légcső-, valamint hörghurutot általában légúti vírusok (Adenovírusok, Rhinovírusok, Parainfluenzavírusok) okozzák, a légutak nyálkahártyájában szaporodva gyulladást váltanak ki.
A baktériumok okozta tüdőgyulladás kialakulását általában vírusos légúti betegség előzi meg. A kórokozók általában belégzés utján jutnak be az alsóbb légutakba, ahol megtelepedve szaporodni kezdenek. A baktériumok gyulladásos folyamatot indítanak be. Első lépésben ún. gyulladásos izzadmány képződik, amely a továbbiakban kedvező táptalaj a baktériumok szaporodásának, illetve a gyulladás továbbterjedésének. Az érintett területen a léghólyagocskák légtartalma csökken, előrehaladott esetben teljes méretüket gyulladásos, gennyes váladék tölti ki.

A betegség kiterjedése változatos lehet, érinthet egy teljes tüdőlebenyt, egy tüdőrészt, vagy egy hörgőt és az annak környezetében elhelyezkedő léghólyagokat. Ezek a megkülönböztetések röntgenleleten alapulnak. A tüdőgyulladásoknak számos szövődménye lehet. Kialakulhat tüdőtályog, ez főleg a Staphylococcusok által okozott tüdőgyulladásra jellemző. Másodlagosan mellhártyagyulladás is felléphet. A mellhártyagyulladás következtében a mellhártya üregében folyadék szaporodhat fel, ami légzési nehézséget okozhat.
A tüdőgyulladás kialakulására számos tényező hajlamosíthat, pl. vírusos légúti betegségek, a dohányzás, krónikus tüdőbetegségek, az idős kor, legyengült állapot, bizonyos izomgyengeséggel járó kórképek.